Zanza lovag, ahogy elindult, alig pár méter megtétele után összetalálkozák atyai jóbarátjával, Őserdő lovaggal, aki éppen sikoltozva vágtatá féllábú őzbakján.
- Mi a baj, édes barátom? - kérdé Zanza lovag.
- Nagy a baj, nagy a baj, drága barátom. A rózsavölgyi csatában egy sísapkás lovag, kiüté az egyik első fogamat, s azóta oly fájdalmam van, amilyet csak igazi lovagok éreznek. Már jártam Palós lovagnál, hátha tud valami megoldást bajomra, de ő is csak forgatta a fejét, mint a körhinta a lovagijátékok idején, s annyit tudott javasolni, ha kell ő szívesen levágja a fejemet, és azzal biztos megszűnik az én nagy bajom is, ott a szájüregemben. Erre nem bólintottam rá, mivel ismered Fejnélküli lovag barátunkat, aki ha engem meglátna szintén fejnélküliként, borítékolható, hogy iszonyú haragra gerjedne irányomba.
- S most hová, hová vágtatsz Őserdő lovag barátom - érdeklődött lovagunk.
- Hát Fogdoktor lovaghoz, hátha ő tud valami megoldást az én nagy bajomra. Hogy aztán én is ott lehessek, s jóhiremhez hűen halomba kaszabolhassam a Fekete lovag seregének piszkos katonáit.
Őserdő lovag ezt elmondva, mint a csiga elvágtázott féllábú őzbakján, még csak nem is érdeklődve Zanza lovag hogyléte után, aki segélyért utána kiálltva érdeklődött, hogy nem tud-é valahol egy lovat, vagy inkább csacsit, amelynek hátán ő is ott lehetne a csatában. De ezt már Őserdő lovag nem hallotta meg, mivel fájdalmában újra örületes üvöltözésbe kezdett, imigyen biztatva őzbakját a mind gyorsabb vágtára.
Zanza lovag bolyongásai (2)
2024-09-10
Hozzászólások (0)