Miután a két lovag bemutatkozott egymásnak, Zanza pedig elmondta, hogy ő bizony Felhő lovag várában történt hosszú raboskodása után saját várába készül hazatérni. "Meg kell erősödnöm, hogy lovagi tornát vívhassak Felhővel - magyarázta. - De tulajdonképpen én most hol vagyok, eltévedtem volna?" - szegezte Csönd lovagnak a kérdést.
"Csöndfalváról nem vezet sehová sem út, itt vége a világnak" - adta meg a választ Csönd. "Innen nagyon-nagyon távol, úttalan utakon, s magas hegyeken túl, állítólag már csak Varangyőr lovag lakik, aztán ott már tényleg vége a világnak" - tette hozzá.
"Hogyan mondod, Varangyőr lovag erre lakik? - lelkesedett be Zanza. - Hiszen én hozzá indultam Hasonszőr lovaggal, hogy lovat szerezzek a közelgő, a fekete lovagok elleni csatához."
"Pár hónapja járt itt Hasonszőr, akivel egész jóba lettem - mondta Csönd, majd a fejéhez kapott, hogy ez eddig nem jutott eszembe, hiszen ő mesélt a dicső Zanza lovagról. De mit is mesélt, ja igen, már megbocsáss, de te a nyakad törted és elpatkoltál, amikor fel akartál ülni a lóra" - nézett kérdőn Zanzára.
"Ez így igaz, de tudod egy lovag mindent túl él, csak a halált nem. Favágó és Lódoktor lovagok megmentették az életemet. De erről, majd később, mert sietős a dolgom. Inkább mondd visszatért azóta Hasonszőr lovag barátom?" - kérdezte Zanza.
"Sajnos nem láttam azóta, pedig állandóan figyeltetem az erdőt, hátha ő, vagy valamelyik Varangyőrhöz igyekvő lovag visszatér. Szeretnék már én is többet tudni a nagy tudós hírében álló lovagról. De hetven éve, mióta élek senki nem tért onnan vissza. Sőt még nagyapámtól sem hallottam ilyet. Csupán egy lovagról mesélt, aki neki indult ennek a titokzatos és félelmetes útnak és félúton visszafordult, pontosabban titokzatos úton visszakerült ide a várba" - mondta Csönd, a szájtátva hallgató Zanzának.