Útközben betértek Lódoktor lovag várába, akiről az a hír járta, hogy már jobban ért az emberek gyógyításához, mint a lovakéhoz. Hogy ez igaz, vagy nem, egy biztos, alaposan több órán át vizsgálta Zanza lovagot. Majd egy-egy deszkához rögzítette mindkét lábát, s valami iszonyatosan bűzös szirupot kevert ki, amit a szájába öntött. Erre lovagunk kinyitotta szemét, majd mint akibe visszatért az élet, csak annyit mondott, hogy nagyon-nagyon éhes, de felettébb szomjas. Volt is nagy öröm, s Favágó javaslatára egy igazi, hamisítatlan, mini lovagi mulatságot csaptak. Leszúrtak három disznót és egy tehenet, valamint felgurítottak a pincéből két hordó bort, s egy kisebb hordó pálinkát.
A gyógyulási lakoma egy hétig tartott, amely idő alatt Zanza lovag annyira felépült, hogy már egy mankó segítségével tudta lejteni a lovagi táncot.