Majd megolajozván a kiszáradt torkát folytatta: "Zomo miután eleget tudott a cipész mesterségről, sietett vissza, hogy meghódítása Helgácskát. A csinos és intelligens cipész, csakhamar ismert lett a városban egyedi, divatos, és merész készítésű cipőiről. Olyannyira, hogy Helgácska is egyre inkább belehabarodott, s ráadásul apjának sem volt ellenére Zomo udvarlása. Több sem kellett a fiataloknak, alig telt el pár hónap, s már ki is mondta a pap, az ásó kapa nagyharangot."
"Érdekes erről én semmit sem hallottam, senki nem mesélt Zomo ősömnek erről a csodálatos frigyéről" - vágott közbe csodálkozva Zanza.
Mesemondó most figyelmen kívül hagyta lovag barátjának ezt a közbeszólását, s tovább mesélte: "Egybekelésük után azonban fekete felhők gyülekeztek a pár fölött. A csodaszép Helgára szemet vetett, a város és a környék ura, Kék lovag. Egy éjjel pedig katonák érkeztek Zomoék otthonához, és elvitték, vagy pontosabban mondva elrabolták a feleségét. Rettentő dühös lett Zomo, s azonnal indulni akart Kék lovaghoz, hogy párbajra hívja" - mondta Mesemondó, s jelentőségteljesen Zanzára nézett.