Két napja haladt a sereg, amikor Gyiha visszatért Selmecről. "Lovag uram, Selmec is lángokban állt, mikorra odaértem" - kezdte beszámolóját a főfegyverhordozó. Majd így folytatta: "Egy menekülő harcostól megtudtam, hogy Selmec lovag a Szombati fennsíkra indult harcolni, s várát várparancsnokára Karakterre bízta. Amikor megérkezett a fekete sereg, Karakter harc nélkül feladta a várat. Csupán annyit kért az ellenségtől, hogy ő és katonái szabadon elvonulhasanak. Ezt megígérték neki, ő pedig kinyitotta a vár kapuját, hogy beengedje az ellenséget, akit nem más, mint Trombitás lovag vezetett. Trombitás azonban ígérete ellenére nem tartotta a szavát, s mindenkit, akit a várban talált, meggyilkoltak a várat pedig felgyújtották."
"Kutyák ezek mind, hazudnak, lopnak és gyilkolnak" - állapította meg Zanza. "Kíváncsi lennék arra, hogy az a menekülő harcos, akivel beszéltél, hogyan tudott megmenekülni abból a pokolból" - kérdezte elmerengve Zanza.
"Ezt én is megkérdeztem tőle, mert arra gyanakodtam, hátha kém, s nem is mond igazat. Azt mondta erre Kacat, mert így hívták a katonát, hogy volt a várnak egy titkos alagútja, s ő amikor a gyilkolászás kezdődött azon keresztül tudott kimenekülni a várból" - válaszolta Gyiha.
"Te ugye nem mondtál a mi seregünkről semmit ennek a Kacatnak? Mert bizony nekem nagyon gyanús ez a menekülés" - mondta töprengve Zanza.
"Egy szót sem szóltam. Amikor azt kérdezte hová, merre tartok? Akkor azt válaszoltam neki, hogy a Szombati fennsíkra igyekszem, hiszen ott lesz a nagy csata. Erre azt mondta, hogy ő is oda igyekszik, s akár mehetnénk együtt is. Erre mondtam neki, hogy sajnos sietős az utam, neki pedig még lova sincs" - válaszolta Gyiha.