A kővé dermedt Kacat, se nyelni, se köpni nem tudott. Hosszú, fagyos csönd után remegő hangon szólalt meg: "Honnan tudja azt lovag uram, hogy Kacat a nevem?"
"Itt csak én kérdezek felelte Zanza. De tudod mit, mielőtt elválik a fejed a testedtől elárulom" - mondta, s főfegyverhordozójára mutatott.
Kacat térdre esett, s könyörögve kérte a lovagot, hagyja meg neki pitiáner életét, cserébe mindent elmond, amivel megbízták, sőt még olyat is elárul, amit csak úgy véletlenül hallott a fekete lovagok vezéreitől.
"Akkor is elmondanád kutya, ha nem kegyelmeznék meg neked. De lásd kivel van dolgod, ha olyant tudsz mondani, ami hasznunkra lesz, megkegyelmezek" - mondta Zanza.
Kacat elmondta Selmec elestét, jobban mondva a vár feladását. S elárulta azt is, hogy ő, mint a vár vitéze átállt az ellenséghez, vagyis a Fekete lovaghoz. Ezt azért tette, mivel Selmec lovag nemrégiben őt igazságtalanul, mindenki előtt ingyenélőnek nevezte. Zanza azon kérdésére, hogy mi volt ennek az oka, Kacat így válaszolt: "Az adó behajtásnál csupán egy tehenet sikerült behajtanom a parasztoktól, a Selmec által előírt három helyett."